Föld S.Péter blog |
|
2024.05.12. 18:27 |
|
Nicsak, kibeszél!
Föld S. Péter | 2024. május 12. 15:05
Mármint a Fidesz egyik alapítója, Orbán régi harcostársa, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az, aki most kibeszél a kánonból. Németh olyanokat mondott a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján, amit hivatalban lévő fideszes szájából az utóbbi időkben nemigen hallhattunk. Miközben Orbán és társai háborúpártisággal vádolják és ahol csak lehet, ócsárolják a NATO-t, Németh arról beszélt a keddi konferencián, hogy „ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi.”
Minderre még rátett egy lapáttal: „aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok.” Majd így folytatta: „A NATO – bármit mondjanak is Putyin elnök nagyrabecsült propagandistái – nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert NATO-tagok vagyunk. A NATO védelmi szövetség. Az, hogy Oroszország ezt a védelmi szövetséget fenyegetésnek tekinti, pusztán arra bizonyíték, hogy uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok – vagy legalábbis a NATO-tagok egy része – felett. ... A NATO nemcsak fizikai biztonságunk garanciája, hanem szuverenitásunké is – ez a szuverenitásvédelmi politika egyik legfontosabb eleme.”
És még egy idézet Németh Zsolttól: „Világossá kell tenni, hogy a NATO-tagság iránti közbizalom megingatására irányuló kommunikáció akkor is a kormány tényleges politikáját támadja, ha retorikailag megpróbálja kormánypártiként hangszerelni magát.”
Akár egy ellenzéki, a Fidesz kommunikációjában háborúpártinak nevezett politikustól is származhatnának ezek a mondatok, hiszen teljességgel ellentmondanak mindannak, amivel Orbán és a Fidesz immár évek óta eteti a magyar közvéleményt. Hogy a NATO háborút akar, sőt, már bele is sodródott a háborúba, és Európában egyedül mi állunk a béke pártján.
Németh Zsolt nem először megy szembe a mainstreammel, tavaly júliusban például a hagyományos tusványosi Fidesz-dzsemborin azzal okozott kisebb kalamajkát, hogy arról beszélt: a magyar diplomácia nagy sikere, hogy a törökök rábólintottak a svéd csatlakozás ratifikációjára. Ez a kijelentés szöges ellentétben állt a magyar külügy hivatalos álláspontjával, Szijjártó Péter akkori véleménye szerint mi szuverén módon döntünk és „csak technikai kérdés, hogy a magyar országgyűlés mikor dönt az ügyben.” Németh megfogalmazását Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője is sérelmezte és gorombaságnak nevezte. Állítása szerint a frakció önállóan dönt, nem a törökökhöz igazodik.
Németh Zsolt Orbán Viktor egyik legrégebbi harcostársa, s minden ellenkező híreszteléssel szemben, nem a mostani miniszterelnöktől, hanem tőle származik a Fidesz még liberális korszakában született mondás, miszerint agyagba kell döngölni a kommunistákat. Ekkor azonban Németh még fiatal volt és elragadta a hév, azóta viszont az atlanti eszme és úgy általában a NATO-val kapcsolatunk aktív támogatója és védelmezője lett.
Kérdés, hogy a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján előadott fenti mondatait Németh egyeztette-e Orbánnal (vagy legalább a Szijjártó vezette külüggyel, ami persze gyakorlatilag ugyanaz), és ha igen, mi a Fidesz célja e láthatóan kettős beszéddel. Ami biztos: Németh Zsolt mostani megszólalását annak fényében kell értékelnünk, hogy Orbán távolról sem annyira NATO-ellenes, mint amilyennek mutatja magát. A miniszterelnök, amikor nem a választók lebutított rétegéhez szól, akkor elismeri, hogy Magyarország biztonságának egyik alapja, hogy tagjai vagyunk a védelmi szervezetnek, a NATO vezetőivel való találkozáskor pedig szívélyesen mosolyog, és soha nem felejti el megemlíteni, mennyire fontos és meghatározó számunkra ez a szövetség.
Németh Zsolt, ha úgy tetszik, nem Orbán véleményének, hanem az orbáni propagandának mondott ellent. Megtehette, mert ami a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján elhangzott, az jóval kevesebb emberhez jut el, mint amit Orbán a Kossuth Rádióban és minden más rendelkezésére álló fórumon mondani szokott.
|
Európa Expressz |
|
2024.05.12. 09:49 |
Jenő Ferincz véleménye:
"Meghallgattam a korábbi beszédeit is, amit csak lehetett. Újat eddig semmit sem mondott. Ami eddig elhangzott, azt valamelyik politikai oldal már eddig is elmondta. Úgy is mondhatom, hogy Magyar Péter szinte minden mondata plagizálás. Úgyhogy érdemben nem mondott eddig semmit. Csupa általánosság, közhely és lózungok. Amiket eddig elmondott, azt az elmúlt évek során már hallottam. Vagy a fidesztől, vagy az ellenzéktől. Úgyhogy adekvát a kérdés: pusztán azért, mert felállt egy új szónok a hordóra, az eddig elcsépelt és már unalomig ismételt panelek mitől lennének tömeget mozgatók?
Egyébként nehéz kiigazodni azon, hogy pontosan Magyar Péter mit is gondol a világról. Azért nehéz kiigazodni, mert ő maga változtatja folyamatosan az álláspontján. Rendszerint az határozza meg a dolgokhoz való hozzáállását, hogy milyen beállítottságú emberek előtt beszél, kiknek szól az üzenet. Magyar Péter első nagyszabású közszereplése a Partizán stúdiójában volt, ahol arról beszélt, hogy ő meggyőződéses jobboldali, soha senki nem fogja tudni megingatni ebben a világnézetében. Pár héttel később egy interjúban arról beszélt, hogy amúgy neki fiatal korában az SZDSZ-es Demszky Gábor posztere lógott a falán. Majd jött a teljes pálfordulás azzal, amikor a Spinoza Színházban azt mondta Rangos Katalinnak, hogy tudja, hogy nem lenne szabad ezt mondania, mert felvétel készül a beszélgetésről, de ő igazából liberális.
Magyar Péter mindenkinek azt mondja, amit hallani akar, vagy amit várnak tőle. Egy lengyel napnak adott minapi interjújában például kerek-perec kijelentette, hogy hiába kérdezik, nem mondhat rosszat az oroszokra, mert akkor Magyarországon jelentős számú támogatót veszítene. Amúgy Magyar Péternek nincs programja. Eddig sem volt. Semmi ilyesmit nem mondott el eddig egyetlen helyszínen sem. Összeollózott klisékből állt eddig minden megnyilvánulása. A fiatalkori Orbánra emlékeztet. Dettó.
Eddig Magyar Péter csak a rombolást hirdette, ehhez keresett híveket, akik vakon követik az általa rázott kolompot. Miközben a rombolás utáni építkezésről egy szava sincs. Ukrajnára is megvannak a tervek, hogy a háború vége után hogyan építik újjá, pedig még tart a háború. De Magyar Péter semmit sem kínált az - esetleges - Orbán utáni időkre. Még az őket követőknek sem. Egyébként pedig pontosan ugyanilyen volt Adolf Hitler, Hugo Chavez és Fidel Castro is. Ők is órákon keresztül tudtak úgy beszélni, hogy közben nem mondtak semmit. Mint ahogy Magyar Péter sem mondott semmit. Nem tudni, hogy mi a véleménye és a hozzáállása az alkotmányos jogállamhoz, a jogrendszerhez, a demokráciához, a piacgazdasághoz, az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a szociális ellátórendszerhez, a környezet- és klímavédelemhez, a mezőgazdasághoz, az Európai Unióhoz, a külpolitikához és még sorolhatnám. Magyar Péter ahelyett, hogy ezekkel a témákkal foglalkozott volna, üzengetett a másik oldalnak, az ellenfeleinek, a riválisainak. Időnként eléggé bicskanyitogató stílusban. És bár szerintem is volt nem kevés túlzás abban, amit Varga Judit elmondott, talán rá is tett néhány lapáttal, de azért Magyar Péterért sem tenném tűzbe a kezem. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenben ártatlan és vétlen.
|
Föld S.Péter blog |
|
2024.05.11. 19:59 |
|
Antiszemita provokáció a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Föld S. Péter | 2024. május 11. 14:30
Nem verte nagydobra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy egy konferenciára meghívták előadóként a zsidóellenes nézeteiről és kirohanásiról elhíresült Mahmúd Ahmadinezsádot. A volt iráni elnök a „Közös értékek a globális világban” című, környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvény előadójaként beszélt a meghívott hallgatóságnak. Utóbbiakról nem tudni, hogy kik lehettek – feltehetően kutatók, az intézmény tanárai és diákjai –, a konferenciát ugyanis titok övezte, az egyetem honlapján nyomát sem lehetett látni, a sajtó érdeklődésére pedig csak annyit közöltek, hogy nem kívánják kommentálni a látogatást.
Pedig, lett volna mit mondani. A volt iráni elnök korábban több alkalommal is tagadta a holokausztot, és Izrael állam elpusztítására szólított fel. 2015-ben, egy beszédében például azt fejtegette, hogy „Izraelt le kell törölni a térképről", a holokausztot pedig „mítosznak" nevezte, amit csak azért találtak ki, hogy a zsidóknak lehessen egy saját államuk. A mostani konferencián minden bizonnyal nem erről beszélt, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az eredeti téma megannyi szakembere közül miért éppen rá esett a választás. Nem csoda, ha az egyetem nem dicsekedett el a dicstelen vendég meghívásával, a rendezvényről távozó volt iráni elnököt fotózni, videózni sem lehetett.
Sajtóhírek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetősége igen szívélyes fogadtatásban részesítette a kedves vendéget, akinek jelenléte antiszemita provokációnak is felfogható. Már csak azért is, mert mindez a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menete rendezvény után két nappal történt, ráadásul olyan időszakban, amikor Európa számos nagyvárosában palesztinbarát (értsd: antiszemita) megmozdulások vannak, Amerikában pedig a felhergelt diákok átmenetileg elfoglalták a jó nevű Columbia egyetemet.
Idehaza nem volt nagy visszhangja a volt iráni elnök látogatásának. Mindössze az izraeli nagykövetség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) reagált hivatalosan a történtekre, előbbi kifejezetten éles hangon ítélte el a Mahmúd Ahmadinezsád meghívását. Szerintük a korábbi iráni elnök „önjelölt holokauszttagadó, aki közvetlenül is felelős a holokausztot és annak áldozatait gúnyoló, lekicsinylő és megkérdőjelező eseményekért,” s a látogatás „súlyosan sérti és megtiporja a holokauszt során meggyilkolt mintegy 600 ezer magyar zsidó állampolgár emlékét.”
A Mazsihisz ugyancsak felháborodott közleményben jelezte: nem értik, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése miképpen engedélyezhette, hogy a „velejéig antiszemita Ahmadinezsád előadást tarthasson Magyarország egyik elitegyetemén”. Szerintük „a zsidóellenes Ahmadinezsád egyetemi meghívása és fogadása szöges ellentétben áll a magyar kormány által az antiszemitizmus ellen meghirdetett zéró tolerancia elvével,” ezért azt követelik az egyetem vezetésétől, hogy kérjenek bocsánatot a hazai zsidóságtól, a kormánytól pedig arra a kérdésre várnak választ, hogy „a kiváló magyar-izraeli kapcsolatok, valamint a kormánynak a magyar zsidó közösséget támogató politikája tükrében Ahmadinezsád magyarországi látogatása hogyan történhetett meg”.
Merthogy ne gondolja senki, hogy az antiszemita nézeteit nemzetközi fórumokon is hirdető volt iráni elnök meghívása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetésének szuverén döntése volt, erről nyilván a kormánynak is tudnia kellett.
Orbán Viktor és kormánya egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy elmondja: zéró toleranciát hirdetnek az antiszemitizmus ellen, ebből következően „zsidó honfitársaink biztonságban élnek, gyakorolhatják vallásukat és megélhetik identitásukat ma Magyarországon. Ennek biztosítása, amellett, hogy alkotmányos kötelezettség, egyben erkölcsi kötelességünk is.” A miniszterelnök mindehhez hozzá szokta tenni, hogy a magyar kormány megvédi a „zsidó honfitársainkat”.
A „zsidó honfitársak” általában ilyenkor szoktak elkezdeni aggódni. A „zsidó honfitársak” ugyanis nem szeretik, ha megvédik őket, mert ez azt feltételezi, hogy veszélyben vannak, és védelemre szorulnak. A zsidó honfitársak ugyanazt szeretik, mint a nem zsidó honfitársak: normálisan élni, szeretni a szeretteiket, dolgozni, szórakozni, mikor mi adódik
|
Európa Expressz |
|
2024.05.11. 09:01 |
|
Ígéretes verseny alakult ki Orbán Viktor és Magyar Péter között: ki hozza el előbb a békét a magyar választóknak. Ebben persze jelentős hátránnyal indul a Tisza Párt alelnöke; ő csak – ha jól érzékeltem – Debrecenben, az ottani nagygyűlés környékén figyelt fel arra: ezt a szlogent is vissza lehet forgatni, mint annyi minden mást, a Fidesz elnökére. Igen, a béke ígéretét. Orbán Márki-Zay óta tudja, hogy a háborús fenyegetés erős eszköz a politika kezében, Magyar feltehetően akkor jött rá, amikor rábukkant arra az orbáni idézetre, amelyet be is mutatott a debrecenieknek. Az akkor még ellenzéki politikus ebben épp arról a taktikáról beszélt – másra mutogatva –, amit hatalomban ő maga használ, vagyis a háború veszélyeiről. Akkor, bő másfél évtizeddel ezelőtt Orbán azt ecsetelte, hogy ellenfelei ezzel a bevált trükkel próbálkoznak, de ő persze átlát a szitán.
Ha visszaemlékszem azokra az évekre: senki nem beszélt a háborúról. Ám az elvet jól megtanulta Orbán, amivel nem akarom azt állítani, hogy örült Putyin őrült ötletének, azt azonban igen: messzemenően kihasználta és kihasználja azt. Most ugye azt mondja, nem is nagyon mond mást, minthogy aki a Fideszre szavaz, az a békére szavaz, illetve megfordítva: aki a baloldalra (sic!) szavaz, az a háborúra szavaz.
Most Magyar Péter állt elő azzal, hogy aki a Tiszára szavaz, az a békére szavaz. Ám hozzátette: ebben az országban senki nem akar háborút, sem a jobb-, sem a baloldal, azt azonban világossá tette, hogy az országon belüli háborúnak, a politikai megosztottságnak csak ő, újdonsült pártja és társai tudnak véget vetni.
De persze újdonsült társairól keveset tudunk; ahogy olvasom, önkormányzati jelöltjeinek meg is tiltotta, hogy nyilatkozzanak, mert félti őket a Fidesz-propagandától. Teljes joggal, teszem hozzá, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha valaki meg akarja magát választatni bárminek, az nem bújhat el a nyilvánosság elől. Ráadásul a megafonosok úgy is megtalálják.
Térjünk azonban vissza a háború és béke kérdéséhez. Amennyit módomban van találkozni emberekkel – és van módon –, eleddig sehol nem éreztem, hogy itt, Magyarországon rettegnének. Hogy az emberek úgy élnének, minden nap bekövetkezhet, hogy a NATO el akar vinni bennünket a keleti frontra, hogy tényleg attól rettegnének, hogy fiaik mindjárt indulhatnak Ukrajnába.
Sehol nem találkoztam a háborús pszichózis tüneteivel, kizárólag a politikusok használják politikai fegyverként.
Pont úgy, ahogy ezt Orbán annak idején elmondta, megtanulta, majd miniszterelnökké emelkedve használja is. És most használja Magyar Péter is. Igaz, ő békét mond. Meg hát a Fidesz is – azt állítják: kitartanak a békepárti álláspontjuk mellett.
|
Föld S.Péter blog |
|
2024.05.10. 20:44 |
|
Napinarancs - Magyar Péter rosszul emlékszik: Orbán már 1998-ban is olyan volt, mint 2024-ben
Magyar Péter a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva a többi között arról is beszélt, hogy „az 1998-as Orbánhoz szeretne visszatérni, azokhoz az időkhöz, amikor a gazdaság remekül fejlődött és semmi sem fenyegette a demokráciát”. Orbán Viktor 1998-ban lett először Magyarország miniszterelnöke és – szemben a Tisza párt alelnökének szelektív emlékezetével – politikai tevékenységét már akkor is számos visszásság jellemezte.
Az első Orbán-kormány idején a most regnáló miniszterelnök és a Fidesz már túl volt a Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak nevével fémjelzett botrányos ügyeken, csakúgy, mint a sárazsadányi szőlőkkel kapcsolatos szaftos történeten. Ez utóbbinak a lényege, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként részt vett a felesége kft-je által összehívott – utólag nem-taggyűlésnek átkeresztelt – taggyűlésen. Itt hangzott el az azóta szállóigévé nemesedett mondat, miszerint „ne mi kapjuk a legtöbbet.” És úgy lett, ahogyan a miniszterelnök akarta: az Orbán családhoz köthető szőlőbirtok csupán a második legtöbb állami támogatáshoz jutott.
Ellentétben Magyar Péter minapi visszaemlékezésével, nem igaz, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején semmi sem fenyegette a demokráciát. Hogy ez mennyire így van, annak alátámasztására a teljesség igény nélkül, az olvasók és főként Magyar Péter okulására, kigyűjtöttünk néhány korabeli hírt az első Orbán-kormány (1998-2002) idejéből. Tanulságos olvasmány lehet, nemcsak a politikai porondján újonnan feltűnt, sokak által messiásként várt népi hősnek, hanem azoknak is, akik most felállva tapsolnak neki.
1998 augusztusában például arról írtak a lapok, hogy egy Schlecht Csaba nevű Fidesz-közeli illető még 1995-ben egyetlen nap leforgása alatt 14 céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban dolgozó török vendégmunkásnak. Schlechtnek e kiárusítás után még mindig maradt két cége, ezeket egy Joszip Tot nevű horvát úr (lopott) útlevelével vásárolták meg. Az eladott cégeknek két közös tulajdonságuk volt: az egyik, hogy mindegyik után tetemes adó- és járuléktartozás maradt, a másik, hogy e cégek alapítói között a Fidesz nagyágyúi – Orbán, Kövér, Stumpf, Simicska, valamint barátaik és üzletfeleik – szerepeltek.
Ekkoriban derült ki az is, hogy id. Orbán Győző – Orbán Viktor édesapja – több bányának is a tulajdonosa. Hogy a rendszerváltás előtt tehetősnek távolról sem tartott Orbán családnak – a miniszterelnök visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy vályogházban éltek és nem volt fürdőszobájuk – miből telt bányára, azóta is homály fedi. (Rockefeller egyszer újságíróknak azt mondta: csak az első egymillió dollárom eredetét ne firtassák.)
Ugyancsak a demokráciát nem fenyegető Orbán Viktor első kormányzása idején történt, hogy Schmidt Mária, aki már akkor is Orbán bizalmasa volt, a miniszterelnök főtanácsadójaként ellátogatott az akkor néhány hete létező Heti Hetes című műsor készítőihez és közölte velük, hogy nem tartja kiegyensúlyozottnak a műsort.
Ami az oktatást illeti, bár még nem voltak tanárokat kirúgó, vagy „csak” vegzáló tankerületi vezetők, visszásságokra már akkor is volt példa. Be kellett vonni például az ötödikesek számára íródott „Ember és társadalom” című tankönyvet, mert a többi között olyan megfogalmazások szerepeltek benne, mint például: „a cigányok egy részére jellemző a bűnözés, nem tudnak, és nem is akarnak beilleszkedni a társadalomba”.
|
Föld S.Péter blog |
|
2024.05.10. 08:59 |
|
Vidnyánszky Attila bemutatja: a fából faragatlan királyfi
Föld S. Péter | 2024. május 10. 07:20
Vidnyányszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója – a teátrum élén Jordán Tamás és Alföldi Róbert személyében korábban „csak” igazgatók álltak – nem volt hajlandó felhívni telefonon a Nemzet Színészévé választott Kulka Jánost. Ez a faragatlanság azért is szokatlan, mert 2000 óta, amióta létezik a Nemzet Színésze cím, a magyar színházi világban hagyomány, hogy a Nemzeti Színház vezetője értesíti a kollégái által ezzel a címmel kitüntetett művészt. Vidnyánszky az üggyel kapcsolatban őt kérdező újságírónak is vállalhatatlan stílusban válaszolt: közölte, hogy nincs joga őt kérdezni. Hősünk nem volt mindig ennyire nagyképű és elutasító a „libernyákokkal” szemben: 2005-ben, az első Gyurcsány-kormány idején az egész magyar színházi szakma összefogott, hogy segítse a Vidnyánszky által fémjelzett, kilátástalan helyzetben lévő beregszászi színházat.
Vidnyánszky meg is indokolta, hogy az RTL-nek miért nincs joga kérdezni őt: „Ennek a csatornának joga nincsen kérdezni! Olyan szinten pusztítják a magyar ember lelkét, maga személyesen is, ön is.”
Vidnyánszky nem mindig volt olyan nagy ember, mint amilyennek most képzeli magát, s bár a hála nem politikai kategória, tőle azért elvárható volna, hogy emlékezzen arra, annak idején kik segítették őt. A tisztesség ugyanis alapvető emberi érték, nem köthető világnézethez, sem politikai oldalhoz – vagy hozza magával az ember hazulról, az ilyet, vagy nem. Vidnyánszky – akárcsak a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd – a sértettséget hozta magával a határon túlról, a kisebbségi létből fakadó dühöt és gyűlöletet, ezért akarja a maga képére formálni a magyarországi színházi világot.
Ettől persze még felhívhatta volna a Nemzet Színészévé nem kinevezett, hanem választott Kulka Jánost, de ezt inkább Molnár Piroskára bízta. Kulka nem komilfó Vidnyánszky szemében, mint ahogyan a Nemzetiből 22 év után – viharos körülmények között és miatt – távozó Udvaros Dorottya sem az. (Így Udvaros már „csak” a Nemzet – de már nem a Nemzeti – Színésze.)
Vidnyánszky Attila most képtelen megbocsátani azoknak, akik valamikor jók voltak hozzá. 2020 szeptemberében a Hírklikk is megírta, hogy gyakorlatilag az egész magyarországi színházi szakma összefogott, hogy segítsen a Vidnyánszky által fémjelzett, 1992-ben alapított beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak.
Nincs hely felsorolni, hány teátrum és ki mindenki vett részt a Vidnyánszky színházát segítő akcióban, erről a Hírklikk akkori cikke részletesen beszámolt. Ami a lényeg: a Független Magyar Művészeti Alapítvány külön számláján 26 millió forintot gyűjtött a civil adakozóktól, emellett mintegy 50 millió forint gyűlt össze a színházaktól és a gyűjtésből. Ebből adtak fizetéseket a színészeknek, lakást vettek a fiatal színészeknek és felszerelték a színházat minden szükségessel, mosógéptől a díszletekig.
Tegyük hozzá, hogy Vidnyánszky a Gyurcsány Ferenc vezette – szocialista – kormány idején magas állami díjban részesült, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki. Két évvel később pedig kinevezték a debreceni Csokonai Színház igazgatójának, pedig akkor is balliberális kormányzás volt.
Azóta nagyot változott a világ, az egykor segítségre szoruló színházi emberből a hatalom kegyeltje és ezzel megkerülhetetlen tótumfaktum lett. Nagy emberek társaságában mutatkozik, hétköznapi halandókkal – újságírókkal, a kormányhoz nem köthető tévé stábjával – nem áll szóba. Pedig, illene tudnia, hogy az újságíró nem a saját kíváncsiságát kívánja kielégíteni, amikor kérdez. A sajtó munkatársai az embereket tájékoztatják, s amikor Vidnyánszky Attila nem válaszol a kérdéseikre, ehelyett néhány, faragatlan stílusban előadott mondattal elhajtja őket, akkor valójában az általa ajnározott hatalom által gyakorta hivatkozott magyar emberekre tesz magasról.
|
Föld S.Péter blog |
|
2024.05.10. 06:23 |
Napinarancs - Orbán bűnei
Anyák napján Orbán Viktor is vesz virágot az édesanyjának. Gépkocsiba ül ilyenkor a kormány feje, úgy keresi fel az édesanyját. Váratlanul toppan be a szülői házba, de előtte a biztonság kedvéért odatelefonál, hogy otthon van-e az anyukája.
|
László Juszt |
|
2024.05.10. 05:50 |
Nem véletlenül nem hajlandó valódi riporterekkel találkozni a miniszterelnök. Igaz ma már a választókkal sem. A fene se látott ilyen “konspirált” kampányt. Pedig milyen izgalmas beszélgetéseket lehetne most folytatni, ha nem bujkálna és hazudozna a riportalany. Ezen a héten én ezeket kérdezném.
Ugye nem gondolja komolyan, hogy bárki elhiszi azt, hogy a Közszolgálati Egyetem rektora a “saját szakállára” hívta meg azt a volt iráni elnököt, akit a nyugati világban - fogalmazzak finoman - nem tartanak szalonképesnek? Különösképpen azután, hogy az Ön külügyminisztere nemrégiben Iránban járt.
|
Európa Expressz |
|
2024.05.10. 05:34 |
Amikor Rákosi pajtás hírét vette, hogy a nagy reményekkel megindult olajkutatás valami geológiai probléma miatt lelassult Zalában, személyesen sietett a helyszínre. Ott a mérnökök valami makacs geológiai képződményről hadováltak, ami igencsak felidegesítette a vezért. Annyit megértett viszont az ábrákhoz fűzött szakértői dumából, hogy nem tud megbirkózni a fúrószerkezet a vastag kőréteggel, ami egyébként át is nyúlik a jugoszláviai részekre is ott alant. Akkor – és így szokott volt kipattanni az egypárti bölcsesség szikrája – a krétát megragadva és a táblához lépve Rákosi húzott egy ferde vonalat, ami a felszínről indítva a kőpad alá mutatott, ahol az olaj rejtezik.
– Elvtársak, akkor így kell ezt – s ezzel el is hagyta a termet.
Ez volt az a pillanat, amikor a jelenlévők agyán csak az villant át, hány évet, vagy netán halálbüntetést kaphatnak, ha ezt a tervet nem teljesítik. Márpedig nem lehetett megvalósítani, hiszen a ferde fúrásirányt a valóságban nagyjából Sárvárnál kellett volna indítani, s hogy a kőréteg alá érjenek, kisebb űrutazásnyi hosszat kellet volna fúrni. Senki sem mondott ellent – természetesen. És semmi sem lett az egészből, szintén természetesen, csak még Rákosi bukásáig dugdosni kellett a valódi szakmai alapokon nyugvó jelentéseket a zalai olajmező kiaknázásáról.
Ismerős? Mármint, hogy nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Mintha csak a mai akkugyárakkal kapcsolatos szakvélemények kormányzati ignorálását idéznénk. Magzatkárosító anyag jut a levegőbe a gödi gyárból? Nincs elég víz a tervezett mennyiségű akkumulátor folyamatos gyártásához? Nincs elég áram sem, ezért gázmotoros erőműveket kell majd telepíteni? A megnövekvő kamionforgalom az ott élők maradék levegőjét is beszennyezi? A majd kimerült akkuk feldolgozására nem látni, hol és milyen áron lesz megoldás? Ezek mind nem számítanak, csak az, hogy a vezető párt által uralt kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping, aki éppen adásunk előtt mondta tollba Orbánnak a kötelező penzumot. Elvtársak, így kell ezt! – idézhetnénk Rákosi szavait.
|
Európa Expressz |
|
2024.05.09. 16:19 |
VÁRHEGYI ÁKOS - hozzászólás:
"Könyörgöm, mondják már el hogy személy szerint Dobrevvel milyen problémáik vannak."
Én azért megkérdezném azt is:
"Könyörgöm, mondják már el hogy személy szerint "Gyurcsánnyal" milyen problémáik vannak."
Szoktam hallani "érveket" - egyik sem állja meg a helyét. A legjózanabbak szerint ő hozta a nyakunkba a fidesz hatalmát 2010-ben.
Nos, ha jól emélkszem, akkor éppen Bajnai volt a miniszterelnök. És őt ugyanazok most a mennybe menesztik. Pedig semmi nóvumot nem hozott: neki engedték az mszp korifeusai azt, amit Gyurcsánynak nem. És ha jól emlékszem (igen, jól emlékszem) Bajnai nem volt hajlandó folytani...
Miniszterelnöksége idején - az őszödi beszéd óta - Gyurcsány ellen küzdött a teljes mszp: kollaboráltak a fidesszel saját kormányfőjük karaktergyilkosságában, tönkretételében. Saját kormányuk ellehetetlenítésében!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…